Hadja Lahbib keleti nyitását nem nézi jó szemmel az ellenzék.
Nem akárkik jártak június közepén Brüsszelben a tekintélyes Brussels Urban Summit várospolitikai konferencián: Belgium rögtön két olyan országból is hívott városvezetőket, amelyeket egyébként szankcionál. A konferencián ugyanis tiszteletét tette mind az oroszországi Kazany, mind az iráni főváros, Teherán polgármestere.
Az orosz és az iráni delegációt Brüsszel (mármint a város, nem az ország) külügyminisztere, Pascal Smet hívta meg, aki azóta már lemondott a történtek miatt – de az ellenzék és néhány kormánypárt célkeresztbe vette Hadja Lahbib külügyminisztert is, aki pedig a vízumokat intézte a szankcionált országokból érkező vendégeknek. A hétpárti koalíció két tagja, a Zöldek és a Szocialista Párt szerint a külügyminiszternek le kellene mondania; az ellenzéki Új Flamand Szövetség (N-VA) Alexander De Croo miniszterelnök egész kormányának lemondását követeli.
Az N-VA részéről az ügyet Darya Safai iráni származású képviselő viszi, aki tavaly októberben még együtt vágta le a haját a külügyminiszterrel az iráni lázadó nőkkel való szolidaritás jeléül, most már úgy gondolja, hogy Lahbib alkalmatlan pozíciójára, mert képtelen vállalni a felelősséget azért, hogy alig három héttel egy Iránban bebörtönzött belga aktivista szabadon bocsátása után máris gesztust tett Iránnak. Safai azt is állította, hogy
Lahbib saját pártja, a Reformista Mozgalom ugyanakkor nem szeretné, ha a külügyminiszter lemondana vagy túlságosan érzelmesen kérne bocsánatot, mert azzal a külügyminisztert személyesen kijelölő pártelnök, Georges-Louis Bouchez értékítéletét vonnák kétségbe, s ezzel a hétpárti koalíció felbomlását, egyúttal újabb kormányválságot kockáztatnának.
Ettől ráadásul dőlne a belga dominó, mert 2024 első félévében, Magyarország előtt Belgiumé az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége, aminek egyébként sem tenne jót egy miniszterváltás a külügyet, az EU-s ügyeket és a külkereskedelmet egyszerre felügyelő tárcánál.
Az algériai származású Hadja Lahbibot nem most sodorja először botrányba a „keleti nyitás”. Még előző munkahelyén, a belgiumi francia nyelvű köztévénél (RTBF) afganisztáni és közel-keleti tudósítóként látogatást tett az Oroszország által annektált Krímbe, de nem volt hajlandó elárulni, hogyan jutott ide, és nem fogalmazott egyértelműen azzal kapcsolatban sem, hogy mely országhoz tartozónak ismeri el a félszigetet.
Mikor munkahelye otthon megkérdezte, hogy Ukrajnából vagy Oroszországból érkezett-e haza, csak annyit mondott, hogy
a szimferopoli repülőtéren való leszálláshoz orosz vízum kell”.
Egy hétfői külügyi bizottsági ülésen a külügyminiszter végül finoman és szőr mentén ugyan, de bocsánatot kért az ügyben. „Sajnálom, hogy néhányan fenyegetve vagy veszélyeztetve érezték magukat az iráni delegáció jelenlététől. A politikai döntéseknek figyelembe kell venniük a terepen uralkodó valóságot. Sajnálom, ha ezt nyilatkozataimban nem vettem kellőképpen figyelembe” – mondta Lahbib, aki ezt követően a felelősséget ismét a brüsszeli városi külügyminisztériumra hárította, mondván, hogy „helytelen volt kiküldeni a meghívókat”.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az USA kész enyhíteni az Oroszország elleni szankciókon, ha Moszkva elfogad egy tűzszünetet és befagyasztja a háborút – Ukrajna viszont nem enged a területi kérdésben.
Az USA épp most veri szét a magyar gazdaságot. Biztos, hogy ők a barátaink, és az EU az ellenségünk?
Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelek szerint Oroszország 60 ezer katonát vonultat fel Szumi közelében.
Világos fenyegetést kapott Németország.
A Kreml szóvivője szerint Európa a fegyveres konfliktus mellett áll ki.
Amikor Orbán Viktor az ellenfelét vádolja valamivel, akkor mindig saját magáról és a tettestársairól beszél.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
